A valóság eltérő értelmezése
2019. augusztus 05. írta: Dián Ákos

A valóság eltérő értelmezése

Az elmúlt időszakban több fideszessel beszéltem, mint eddig. Két okból: egyrészt a körülmények úgy adódtak, hogy kulturáltan, toxikusság nélkül tudtunk eszmét  cserélni, másrészt pedig kíváncsi voltam, hogy vajon mit látnak a Fideszre szavazók, amit én esetleg nem.

a_valosag_ertelmezes_2019_08_05.png

Nincs rá jobb szó: ledöbbentem. Bayer Zsoltot idéztek 888-ról, és amikor a Soros kérdés került terítékre, kijelentették: a magyar származású milliárdos csak kismiska ebben a “háttérhatalmi” játékban. Ez persze elég magas labda volt ahhoz, hogy feltegyem a kérdést: akkor szerintük kik diktálnak? És erre már nem tudtak válaszolni! Nem azért, mert alultájékozottak lennének, hanem mert volt ebben egy logikai bukfenc, amit ők fideszesként nem tudtak feloldani. Vagyis hát inkább nem mertek. 

Ha ugyanis meg akarnák válaszolni ezt az egyszerű kérdést, azzal bukna minden, amire a világképük, a politika krédójuk, de talán még az egzisztenciájuk is épül.

Így aztán az átlag fideszes beéri a készen kapott válaszokkal, és nem engedi, hogy a részletekben rejlő ellentmondások összezavarják. 

Orbán Viktor persze tisztában van azzal, hogy egy normális politikai térben nem lehet egyik nap ezt mondani, a másik nap meg az ellenkezőjét, mert azzal ugrik a hitelesség. Ezért is hirdette már meg 2009-ben is az ideológiákon túlmutató kormányzást, ami elhozta a mai, következmények nélküli világot. Ezért nem kell csodálkozni, ha ideológiai inkoherenciák nem igazán rengetik meg sem a Fideszt, sem pedig híveik hitét. “Na és, kit érdekel, ha ideológiailag baromságokat mondanak, amíg nő a gazdaság.” És ezzel nehéz mit kezdeni.

Mert tény, hogy a felszínen úgy tűnik, mintha működnének a dolgok. De az emberek életét nem lehet CSAK a nyers számokkal leírni. A statisztika egy dolog, de menjen be bárki a boltba, nézze meg az árakat és máris rájön, hogy mit érnek azok a kimutatások, amiknek semmilyen gyakorolt hatása nincs az életünkre.

Hiába nőtt a gazdaság, mert ebben benne vannek a stadionok ugyanúgy, mint a kisnyugdíjasok által vásárolt csirkefarhát. Ha a statisztika nem jár életszínvonal-emelkedéssel, akkor az a gazdasági növekedés mit sem ér. 

Mégis: ez a gazdaságcentrista gondolkodás az, ami a Fideszt hatalmon tartja. Nem a médiája, nem is az olyan kitalált álideológiák, mint az illiberalizmus meg kultúrkeresztény demokrácia, hanem az, hogy a számok nyelvére egyszerűsítik le az életünket. A multik amikor idejönnek, nem azzal lobbiznak a kormánynak, hogy mennyi jót tesznek majd a közösségnek, például parkok kiépítésével, kórházak támogatásával, iskolák megnyitásával, hanem azzal, hogy hány munkahelyet fog az teremteni. Minél nagyobb a szám, annál jobb. Ugyanezt a trükkös nyelvezetet használja a kormányzati kommunikáció is, hiszen egyszerű, megragadható és nem elvont, absztrakt dolog. El lett hitetve, hogy a számok párhuzamba vonhatóak a jóléttel, miközben a világ egyik leggazdagabb országa, az USA egy olyan hely, ahol az ember egy hétköznapi, gyógyítható influenzába is belehalhat, ha nincsen biztosítása. Pedig a számok nyelvén nem kéne ilyennek megtörténnie, és lám mégis az emberek 12%-a szegény (azaz a létminimum alatt keres) és ennek a fele úgynevezett abszolút szegény (tehát éhezik). Csakhogy értsük: ez kb. 40 millió embert jelent! Mégis mindig mindenhol Amerika a jólét szinonimája!

Ez a példa is jól mutatja, hogy nem a statisztikákban megjelenő GDP és nem a gazdagok által elköltött és a “majd az alsóbb rétegekbe lecsorgó jólét” fog biztonságos egzisztenciát teremteni a magyaroknak.

Szóval amit a Fidesz csinál és kommunikál, az gazdaságilag és a hétköznapok valóságának szemüvegén át nézve is védhetetlen, csak ezt az ellenzék nem tudja a közvélemény előtt megjeleníteni, mert egyszerűen nincsen rá helye. A KESMA nevű monumentális kormánypropaganda-gépezet olyan kommunikációs elnyomást biztosít, amilyen talán csak a késői Kádár korszakban működött. Mindenütt ott lévő cenzorok helyett most lojális kiskutyák, hírszerkesztési csinovnyikok dolgoznak szorgosan, akik a 888, PestiSrácok, Origo és még mi egyéb nagy elérésű médiumban tudják, hogy mit szabad és mit nem. És ez kérem még csak nem is öncenzúra, hanem Kádári reflex. A “megvédem a pártunkat, mert velük nekem is jó” gondolatmenete működteti. És ez elég erős hitet ad ahhoz, hogy a kormánypárti szavazók a fentebb említett logikai bukfencekre nem is keressék a magyarázatot. Például arra, hogy a Migration Aids-nek szintúgy rendszeresen adományozó Bill Gates vagy Warren Buffett miért nem háttérhatalmista, miért nem migránssimogató, miért nem velük plakátolták ki az országot? Erre már nem terjed ki a fideszesek szűk politikai értelmezési készlete.

Mert minél nagyobb és tágabb ez a politikai értelmezési készlet, annál nehezebb logikai bukfencet találni benne. Hiszen ahhoz, hogy egy koherens véleményt alkossunk, olyan kérdéseket kell feltennünk saját magunknak, amelyekre válaszokat is kell keresni. Ez a keret határozza meg, hogy ideológiailag milyen válaszokat adunk arra a kérdésre vagy, hogy mi maga a kérdés. (Pl.: Egy baloldali készletében a “A hajléktalanságot hogyan oldjuk meg?” kérdés szerepel, míg a jobboldali készletben a “Hogyan lesznek megint hajléktalanmentesek az utcák?” )

Szóval egyáltalán nem bonyolult az a technika, amivel a Fidesz képes a markában tartani a hatalom jelképes stafétabotját. A probléma az az, hogy itt hitvilágokat kellene romba dönteni, és azt csak nagyon nehezen lehet. Ahhoz a politikai értelmezési készleteket kellene bővíteni, ami viszont kulturális munka. Kultúra, mint zene, festészet, fotográfia, irodalom, stb... Nem is csoda, hogy a Fidesz éppen a kultúrának ment neki legutóbb.

Gondolatokat kell ébreszteni, ami nem egyszerű egy olyan társadalomban, ahol az üzenet, a mondat kiüresedett, ahol a hazugság többet ér az igazságnál, és ahol a valóságtól elrugaszkodott számokkal és az ezeket kommunikáló, mindent letaroló médiával állunk szemben.

Ma annak, aki politikus akar lenni, vagy már most is az, egy dolgot kellene tennie. Építenie. Közösségeket, alternatív nyilvánosságot, és nem utolsósorban eszmét, ideológiát, politikai irányzatot, víziót, vagy hívjuk, ahogy akarjuk. A lényeg, hogy amit tesz, az túlmutasson a jelenlegi statisztikai “szakértői” politikai értelmezési készleten. Egy, a valóságra reflektáló, emberközpontú programra van szükség, ahol a számok helyett az ember áll a középpontban. A hétköznapok valódi problémáira kell olyan erős és megvalósítható megoldásokat adni, ami még az éppen aktuális kormányzati közellenség elleni uszítást is felülírja.

Őszintén sajnálom azokat, akik a saját értelmezési készletük rabjai. Nem buták ők, nem primitívek, nem “nyuggerek” meg “zsákkrumplisták”. Polgárok ők, akárcsak mindenki ebben az országban. Az, hogy a valóságot értelmező készletük nem elég széles, részben a mi hibánk is. Ezen kellene dolgoznunk, mert különben soha nem tudjuk leváltani az Orbán-kormányt.

A bejegyzés trackback címe:

https://minden-lanc.blog.hu/api/trackback/id/tr8614996674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kage kyōi 2019.08.06. 03:40:16

Ha az embereket érdeklik a probléma megoldások, miért nem zavarják el rég ezt a rezsimet? Nekik ez jó? Vagy hogy? Az egész ország egy kiáltó némaság! :(
süti beállítások módosítása