Digitális harc az adatainkért
2019. július 16. írta: Dián Ákos

Digitális harc az adatainkért

Sokak emlékezetében még élénken élhetnek a titokzatos Anonymus hacker csoport akciói. Akik értették a csoport működését, egyben aktív tagok is voltak, így senki sem magyarázta el igazán, hogy mit is csinálnak. De mire a közvélemény elkezdte megérteni, addigra a rendőrség lecsapott a legaktívabb tagokra és szép lassan a többiek is abbahagyták az akciókat. Azóta eltelt 3 év, a csoport inaktív, és adódik a kérdés: lehet-e feladatuk manapság a digitális aktivistáknak, és ha igen, mi volna az?

 gif_for_ml_4.gif

A válasz egyértelműen igen. Az új cél személyes életünk és titkaink megóvása. Ma ugyanis már nem a korrupt politikusok, bankok és offshore céghálók jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem a személyes adatainkkal kereskedő globális nagyvállalatok. Az, hogy a legnagyobb tech cégek (pl.: Google, Facebook, Microsoft, Apple) ne játsszanak az adatainkkal és az életünk olyan érzékeny információival, mint például a bankkártya adataink, a születési dátumunk, nevünk, stb…

Mert hogy rengeteg mindent többet tudnak rólunk és ezekből ijesztően részletes profilt lehet alkotni bárkiről: hogy hol lakunk, hogy hívnak, hová utazol, mit fogyasztasz, melyik bandát szereted... Példaként a legújabb botrányt hoznám fel, ahol az történt, hogy a Google digitális személyes asszisztens rendszerén keresztül Google alkalmazottak hallgatták le az azt használó felhasználókat. És ami a legijesztőbb: ez minden androidos telefonba be van építve! Olyan esetekről is tudunk, hogy olyanokat is lehallgattak, akik nem is használják ezt a funkciót. Igaz, erre nincs konkrét bizonyítékunk. Hivatalosan a beszédfelismerő algoritmus továbbfejlesztéséhez használták a hangunkat, de az Adobe már kifejlesztett egy olyan hangmanipulációs programot, amivel hangminta alapján utánozni tudják a hangunkat, illetve felolvasni a begépelt szövegeket. És már nem is kell annyira paranoidnak lenni, hogy az ember elképzelje, mit is tudnának tenni ezzel a sok információval, ami magáncégek kezében van. Ez az a probléma, amire a jelenleg is alakuló digitális aktivisták keresik a megoldást. 

Látva a heti Facebook adatok felhasználásának botrányait, el is felejti az ember, hogy egy tökéletes digitális avatárt lehet létrehozni gyakorlatilag bárkiről, amivel akár a személyiségét is ellophatják, meghamisíthatják, vagy visszaélhetnek vele. És ezek a problémák egyre gyakoribbak lesznek. 

Az újhullámos tech-aktivisták jövőbeni útja ez: a személyes adataink biztonságára, személyességére próbálják felhívni a figyelmet. Arra nyújtanak alternatívát, hogy hiába vesszük meg a legújabb iPhone-t ha a szoftver, ami rajta van, nem módosítható úgy, hogy az számunkra a lehető legjobban használható legyen. Miért fizessünk egy olyan funkcióért, mint az operációs rendszer, ami a számítógépek legalapvetőbb funkciója? Honnan tudom, mit csinál a számítógépem, tabletem vagy telefonom egyik komponense, ha fogalmam sincs, hogyan kódolták? 

Ezekből a kérdésekből építkezik egy underground mozgalom, ami a privát szféráját védő magánemberektől, a techgurukon át az anarchistákig és anti-kapitalistákig össze tud foglalni mindenkit. A mozgalom a Free Software Movment névre hallgat, ami a techvilágot is megosztja, de alapvetésük a következő: minden, amit használunk a techvilágból, annak szabadon terjeszthetőnek, felhasználhatónak és módosíthatónak kell lennie. Nem csak szoftveres szinten, hanem hardverek terén is! 

És ez komoly fejfájást okozhat az olyan hagyományos IT óriásoknak, mint az Intel, Apple, Nvidia, Google, Microsoft és még napestig sorolhatnám. Ugyanis szembe megy mindazzal, amit most az iparág le akar tolni a torkunkon. Ezek a cégek ugyanis zárt rendszerekre és profitszerzésre vannak kiélezve. Így kérdésessé válik, hogy ha rábízzuk az életünk legkényesebb adatait egy piaci, üzleti entitásra, akkor afölött miért nincsen közösségi kontroll? 

Erre nyújt megoldást az a fejlesztői irányzat, melynek révén szabadon láthatjuk, mit és hogyan csinálja a program azt, amit akarunk. Ez az úgynevezett open source, vagyis nyílt forráskódú programok alapja. Bárki szerkesztheti a programot vagy kódot, és szabadon is terjesztheti. Ilyen nyílt (és igen hasznos) programok a Libre Office, ami egy remek alternatíva a Microsoft Office-al szemben, vagy az Audacity, ami egy kiváló hangrögzítő- és szerkesztő program, de az igen népszerű Mozilla Firefox is ilyen. Be is linkelek ide egy listát, ami népszerű open source programokat tartalmaz mindenféle kategóriából. Ezen kívül még az operációs rendszerek közül a Linux disztribúciókat érdemes megemlíteni, amik nem csak ingyenesek és szabadok, hanem sokkal biztonságosabbak is. A legnépszerűbb Linux-variáns az Ubuntu, a Manjaro vagy a személyes választásom a Fedora. Ezek a projektek egyéni adományokból és civil támogatásokból jönnek létre, csakis kizárólag önkéntes alapon. 

És mégis mire jó mindez? Nos, meglepően sok mindenre. És nem csak a pénztárcánknak könnyebb, hogy nem kell mindenért fizetni. Sokkal nagyobb a kontroll a felhasználók kezében. Mert nem csupán arról döntünk, hogy melyik terméket használjuk (ami jót tesz a piaci versenynek), hanem arról is, hogy hogyan viselkedjen az eszközünk, hogyan nézzen ki, és ami a legfontosabb: hogy a privát szféránk valóban privát maradjon és az eszközeinket úgy használhassuk, ahogy mi akarjuk.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.