A fideszes strucc
2019. január 28. írta: Dián Ákos

A fideszes strucc

avagy Orbánék és az új ipari forradalom

Az emberek beletörődtek és/vagy elfáradtak. Az ellenállás egyre nehézkesebb, ezt kár lenne tagadni, míg a rabszolgatörvény még csak most kezd működni. Persze mindez nem azt jelenti,  hogy van is értelme alkalmazni. A nagytőkések persze örülnek, mint majom a farkának, de akinek az “érdekében” elfogadták ezt törvényt , vagyis a magyar melós közben szépen kiesik a munka világából. Miért is? Mindjárt elmondom.

sny05770.jpg

Ahelyett, hogy most mélyebben belemennénk a rabszolgatörvény részleteibe (megtették ezt már sokan) inkább két fő részre fogok most fókuszálni. Az első, a törvényt alkalmazó cégek gazdasági előnye. Nem véletlen, hogy a XX. század első felében a munkások követeléseinek eleget téve mindenütt bevezették a 8 órás munkanapokat. Ez mindkét fél - munkavállaló és munkáltató - számára hasznos volt, hiszen az addig kizsákmányolt munkás végre elkezdhetett élni, és a munkaadó is jól járt, mivel a pihentebb dolgozó hatékonyabb, lojálisabb, kevesebbszer beteg, vagyis több profitot termel. Ezt ükapáink köszönhetjük. Nem mondom, hogy simán ment minden, hisz nagyon sok vér elfolyt az utcákon, amíg a fenti vívmányok beköszöntöttek, de a mi szüleink és az ő szüleik már ebbe nőttek bele. A mi generációnknak meg a “nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás” már csak egy jópofa Beatrice nóta volt. Eddig.

A túlóratörvény ugyanis pont ezt az elődök által vérrel és ököllel kiharcolt vívmányt próbálja eltörölni, együtt mindazon kölcsönös előnyökkel, melyeket az előbb föntebb említettem. Azokon a helyeken, ahol a rabszolgatörvényt bevezetik, a melós fáradtab lesz, kevésbé tud koncentrálni, emiatt több lesz a munkahelyi baleset, lassul a termelés, csökken a hatékonyság.

Mégis, hova vezet ez?

Megmondom: az automatizáció és robotizáció robbanásszerű elterjedéséhez. Persze, ez már napjainkban is megfigyelhető, de a rabszolgatörvény még egyenlőtlenebbé tette az élő munkaerő és a gépi megoldások közti versenyt. Boldogabb országokban persze örülnek a gépesítést elősegítő innovácónak, de ott már fel is készítik az embereket erre az új korszakra.Ehhez képest az Orbán-kormány a lehető legkárosabb irányt választotta a szakképzésben: korszerű tudás nélkül, csavarhúzóval meg kalapáccsal küldik a jövő dolgozóit a digitális fronton zajló csatába, ahol a megélhetés a tét.

Termék van, de nincs ki megvegye.

Sajnos a gazdasági rendszerünk két nagyon fontos mechanizmusra van kiélezve. Az első a munka utáni bér és a termékek, amiket ezekből a bérekből tudunk megvásárolni. A gazdaságtan egyik alaptézise az emberi szükségletek kielégítése, vagyis hogy a gazdaság csak akkor működőképes, ha az emberek meg tudják venni azokat az eszközöket, amiknek köszönhetően életben tudnak maradni. Ilyen az élelmiszer, a ruházat, a lakóingatlan és annak rezsije, stb… De mi történik akkor, ha a robotizáció ránk rúgja az ajtót? Ha a multi azt mondja: jó-jó, olcsó a magyar melós, de állandóan beteg, fáradt és lassan dolgozik, jöjjenek hát a gépek! Aki azt mondja, hogy hol van ez még, menjen be bármelyik hipermarketbe és nézze meg, hányan állnak sorba az önkiszolgáló kasszáknál.

Ha összerakjuk az előbb felvázolt trendet és azt, hogy az emberek többet dolgoznak ugyanannyiért, akkor láthatjuk, hogy mindez előbb kisemmizéshez, majd munkanélküliséghez vezet.

Hogy ez miért van, az egyszerű. A gép nem alszik, nem kell neki fizetést (csak áramot) adni, nem sztrájkol és nem késik a munkából. Teszi, amire beprogramozták. A negyedik ipari forradalom első hullámai már a lábfejünket nyaldossák. Mondok egy teljesen hétköznapi példát. Ma már (majdnem) mindenki okostelefonján van egy olyan okos asszisztens, ami ha kell, szállást foglal, emlékeztet a teendőkre, sőt rendszerezi is azokat. Mindezt úgy, hogy csak beszélünk hozzá. Persze magyar nyelven még nem elérhetőek ezek (még) de jómagam is napi szinten használok ilyen szolgáltatást. Fogalmam sincs, hogy hány titkár vagy személyi asszisztens lett munkanélküli ezeknek köszönhetően (gyanítom nem sok, mert ezek a programok még igencsak limiáltak), de a fejlődés iránya jól látható és nagy összeget mernék rá tenni, hogy a jövő ideális munkája nem a titkár lesz. Vagy itt egy másik példa: az önvezető gépjárművek. Az Uber és a Google is kísérletezik önvezető taxikkal, a Tesla meg félrobot autókat gyárt. Ezek mai technológiák és csak idő kérdése, hogy a taxisokat, kamionosokat és futárokat mikor éri el. Van már olyan vállalkozás, ahol a megrendelt árut - konkrétan sört - drón viszi ki. Persze, ezek a kísérletek még csak gyerekcipőben járnak, de sok területen csak idő kérdése, hogy a gépek teljesítménye mikor haladja meg az emberét. Egy gépnek ugyanis nem kell tökéletesnek lennie, elég ha “csak” jobb mint az ember. Hány balesetet követnek el az emberek egymillió kilométer alatt? A gépek ugyanennyi alatt összesen két balesetet okoztak és ebből csak egy lett halálos. Ez pont elég érv egy nagytőkésnek, hogy leváltsa a sofőröket önvezető autókra és kamionokra.

Ha ezeket a trendeket megfigyeljük, oda jutunk, hogy szép lassan a ma ismert munkák jó része el fog tűnni, és létrejön egy hatalmas, kereset nélküli társadalmi réteg azokban az országokban, ahol az oktatás révén nem készítik fel a változásra a jövő generációit.

Amiket föntebb leírtam csak pár ma is létező és hétköznapi példa volt, de nem kell jósnak lenni, hogy lássuk: a robotizáció a gazdaság nagyon sok szektorát érintheti. És nem feltétlen igaz az, ami az előző ipari forradalom idején az volt, nevezetesen, hogy az izomerőt kiváltó gép erő is ugyanannyi, csak más jellegű munkahelyet teremt. Ahol algoritmusok és programok váltják ki az emberi agyat, ott egyre kevebb fehérgalléros munkára van szükség. Hogy egy Amerikai példával éljek: a Blockbuster a csúcson kb. 25-26 ezer embert foglalkoztatott, míg a Netflix - ami a mai megfelelője - ma kb. 6 ezer embert alkalmaz. Ez csak egy példa, de jól szemlélteti, hogy digitális világunk fejlődése nem tud ugyanannyi munkát teremteni, mint amennyit eltüntet. És még csak nem is biztos, hogy azok, akik elveszítik a munkájukat, be tudnak majd illeszkedni az IT szférába. Az új feladat ugyanis sokszor oly mértékben más, mint az addigi munkájuk, hogy az átképzés - bár nem lehetetlen - eszméletlenül nehéz.

És akkor ezzel el is jutottunk oda, amire az előbb már céloztam: a helyzet alapesetben sem rózsás, de a magyar kormány még rá is tesz erre erre egy lapáttal, amikor figyelmen kívül hagyja az új ipari forradalom nyomán jelentkező kihívásokat. A köztudottan még e-mailt kezelni sem tudó Orbán logikája csak addig terjed, hogy a magyar munkásokat dolgozzanak többet ugyanannyi fizetésért. Az, hogy a multiknak ez csak pár évig fog tetszeni, a Fideszt egyáltalán nem érdekli. Úgy viselkednek, mint a strucc: a homokba dugják a fejüket és azt hiszik, a probléma ezzel meg is oldódott.

Pedig a kormány akár meg is védhetné ezeket az embereket.

Egy lehetséges kiút

A gépesítési, vagy automatizációs adó nem új ötlet. Bill Gates is beszélt már erről és Dél-Korea be is vezette ezt. Ott a cél a rohamtempójú elbocsátások megfékezése volt, ami nagyjából működött is. De mi lenne ha a cél nem a folyamat megfékezése, és nem is lelassítása, hanem egy teljesen új rendszer finanszírozása lenne? Ez a rendszer a Universal Basic Income (továbbikba csak UBI), azaz a feltétel nélküli alapjövedelem. Ez elsőre egy kommunista utópiának hangzik, de komoly kutatások és kísérletek folynak ezzel kapcsolatban ma is. Kanadában, Finnországban és Indiában is vannak, voltak vagy lesznek tesztek. Ezeknek az eredményei vegyesek, de többnyire pozitívak. Az emberek nem lettek hirtelen munkanélküliek, nem mondtak fel, vagy ha igen, azért tették, hogy elmenjenek gyermeket vállalni, továbbtanulni, vagy jobb munkalehetőség után nézni. A legérdekesebb fejleményt a leszakadó rétegek körében tapasztalták, ahol - a sztereotípiákkal ellentétben - nem fogyasztottak több alkoholt, mint azelőtt, sőt volt több olyan eset is, ahol le is szoktak a káros szenvedélyekről és sikeresen ki tudtak törni a mélyszegénységből. Hiperinfláció sem következett be, nem emelkedtek az árak, viszont a gazdaság cserébe jobban pörgött, mint korábban.

Hogy egy UBI lenne a kulcs az automatizációs problémáinkra? Nem tudom. Egy kezdő lépésnek mindenesetre nem rossz, már csak azért sem, mert ezt a pénzt az ember tényleg arra használja, amire akarja. Fenntartja magát, amivel működteti a gazdaságot, vagy megtakarítást képez belőle, ami a pénzpiac likviditását növeli, a gyermek után járó UBI-t is félre lehet rakni, és mire a gyermek nagykorú lesz, addigra abból lehet venni neki egy lakást. Ezek persze természetesen csak példák, de a lehetőségek végtelenek, a lényeg pedig az, hogy az állásukat elveszítőknek nem kell aggódniuk, hogy miből fognak megélni, amíg nem találnak új munkát.

Persze ahhoz, hogy erről Magyarországon egyáltalán beszélni lehessen, alapvető szemléletváltásra lenne szükség. Ma ugyanis sokan gondolják úgy, hogy az alapjövedelem afféle “ingyen pénz”, ami aláássa a gazdaságban a munkamorált. Pedig a helyzet az, hogy csak a világ változik és annak is ára van, ha a gépesítés elveszi az emberek munkahelyét. Igen, pénzben kifejezhető ára, ami alapjogon mindenkinek jár.

Persze, nagyon nehéz ezt elmagyarázni egy olyan kormánynak, amely még a megdolgozott munkáért is sajnálja odaadni a jogos jövedelmet.

(Borítókép: Január 19.-e Tatabánya; Dián Ákos)

A bejegyzés trackback címe:

https://minden-lanc.blog.hu/api/trackback/id/tr5314592630

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.01.29. 11:42:59

Nem érdemes toldozni-foldozni a liberális rendet. El kell törölni, s pont.

nemecsekerno_007 2019.01.29. 11:47:24

Ez is pont olyan mint a sávos adózás vs. egykulcsos.

Nem az a kérdés, hogy melyik hanem ez, hogy hol húzzák meg a határokat a sávosnál.

:)

Kb. hasonló kérdések vannak az alapjövedelemmel kapcsolatban:
Ki kapja? Kapják-e a nyugdíjasok? Diákok? És mennyit?

Minden ballib bérretteg 2019.01.29. 12:05:42

Szegény Ákos barátunk hülye mint a segg az a baj.

A rabszolgatörvény kapcsán senki nem ismer senkit, akit érintene. Leszámítva a tűzoltókat és rendőröket, akik direkt kérték a törvényben rögzítetteket, hogy megkapják a túlóra pénzüket, és ne kelljen szabadságba kivenni a ledolgozott időt.
Ugyanis munkaerőhiány van. Azaz aki nem akar túlórázni az nem is fog, mert akkor továbbáll ha kényszerítik erre.
Persze ez is csak bérrettegés, hisz senki nem kényszerítheti a törvény szerint a munkavállalót túlórára.

Aztán Ákos jön a robotizációval példának. Annyit azért elárulok, hogyha majd a robot dolgozik, akkor az embernek kevesebbet kell majd.
Plussz a robot túlórázása kapcsán pedig eléggé röhejes ötlet a tiltakozás. A mesterséges inteligencia, és robotika éppenhogy a túlmunka szükségességét szünteti meg.
Azaz a törvény kapcsán ezokból rettegni meglehetősen értelmetlen.

Rögtön ezután a munkanélküliséget vezeti le. Érted ugye ? A rabszolgatörvényből jutottunk el ide, ami a túlórák kiterjesztéséről szól. Egészen a munkanélküliségig.
Komolyan mondom nem normális a srác.
Önmagában persze értelmezhető a munkanélküliség veszélye, és a robotika valamint mesterséges intelligencia fejlődése.
Csakhogy ennek semmi köze a túlóra törvényhez, és éppen ellentétes hatású azzal.

felső határ nincs 2019.01.29. 12:07:42

2011, az IMF kirugasa ota mondja a bukott ellenzek, hogy most mar aztan tenyleg jon az ALAMcsod

muhaha

Sir Galahad 2019.01.29. 14:01:19

A robotizáció a túlóratörvénytől függetlenül is jön, semmi köze hozzá. A robotok megadóztatása meg a jelenlegi jogi környezetben egyszerűen hülyeség. A multicég most sem ott adózik, ahol termel, hanem valamelyik adóparadicsomban, minimális összeget. Ha ugyanezt megtenné a robotokra kivetett adóval is, mire mennénk vele?

nemecsekerno_007 2019.01.29. 14:38:49

Jajj a szokásos lózunggyűjtemény.
Akinek nem tetszik a túlóratörvény az legyen vállalkozó. Ez a "rabszolgatörvény" kifejezés meg vicc, meg persze vaskos hazugság. Robotizáció. Ja igen, idő kérdése, csak az nem mindegy, hogy mennyi idő. Elég gáz, hogy beveszed ezt a sales-es dumát (is) amivel már egy ideje etetik a népet: igen, ez sales, ugyanis akik ebbe fektették a pénzüket azok profittal akarják visszakapni amit te és én fogunk megfizetni. Már ha bevesszük a dumát. És újra a leggazdagabb 10% lesz még gazdagabb mint eddig mindig, csak most már a elértünk a Föld eltartó-képességének határára, kifogytak a gazdasági modellünk lehetőségei.
süti beállítások módosítása